Építészet

Bevezetés

Rudolf Steiner munkássága az építészet területét is érintette, ennek talán legismertebb példája a svájci Goetheanum, az antropozófia központi épülete Dornachban. Steiner szemlélete az organikus vagy szerves építészet irányzatához kapcsolódik. A magyarországi szerves építészek nagy része Rudolf Steiner antropozófiájából és az ő általa tervezett Goetheanum épületeiből merített leginkább, illetve a magyar népi építészet elemeiből.

Az organikus építészetre általánosan elfogadott meghatározás nincs, sokféleképpen körvonalazható. Holisztikus szemlélettel, vagyis a műszaki szempontokon túl történeti, szociális, geográfiai, néprajzi stb. feltételeket mérlegelve fordul a megoldandó feladathoz, a szociális és természeti környezet kor igényei szerinti jobbítását, gyógyítását célozza. Ebben az értelmezésben az organikus építészet gyökerei az ember építési tevékenységének kezdetéhez nyúlnak vissza, s mindig új formában bukkannak a felszínre, anélkül, hogy egyes hajtásai között közvetlen formai vagy stílusbeli rokonságról lehetne beszélni. A magyarországi mozgalom elméleti és gyakorlati megalapozója Makovecz Imre volt, aki a szerves építészetre vonatkozó ismereteit és inspirációit a parasztművészetből, a középkori kisvárosi kultúrából, Frank Lloyd Wright építészetéből és Rudolf Steiner antropozófiájából merítette.