Hármas tagozódás

Bevezetés

Rudolf Steiner a munkásságában sokat foglalkozott a társadalmi élet kérdéseivel. Azt vallotta: „A szociális viszonyok rendezettségét biztosító univerzális orvosság éppúgy nem létezik, amennyire nem létezik olyan táplálék sem, amely véglegesen jóllakat. Az emberek azonban létrehozhatnak közösségeket, amelyekben elevenen együttműködve az életet mindig újra szociális irányba terelik.” Ezt a működést – hol jobban, hol akadályokkal küzdve – a saját iskolai közösségünkben is megtapasztalhattuk, ahol ebben a szellemben igyekeznek a tanáraink – a szüleink segítségével – irányítani és igazgatni az iskolai életet, az intézmény működését. 

Steiner megközelítésének egyik alapgondolata, fontos eszméje a társadalmi vagy szociális hármas tagozódás. Össztársadalmi szinten ez azt jelenti, hogy a társadalmat három fő területre különíti el: kultúra, jog és gazdaság. Ideálisan a szellemi-kulturális szféra, a szociális-jogi szféra és a gazdasági szféra egymással összehangoltan, kölcsönös bizalom alapján, de egymástól függetlenül, egymásnak nem alárendelten működik. A szellemi-kulturális szféra alapeszméje a szabadság, a szociális-jogi szféra alapeszméje az egyenlőség, míg a gazdasági szféra alapeszméje a testvériség.

Az antropozófia ideája szerint a Waldorf-óvodák és iskolák szervezeti felépítésüket és működési rendjüket illetően a szociális hármas tagozódás megvalósítására törekszenek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az intézmény szabad, szellemi elképzeléseinek megvalósulását a jogi és a gazdasági terület támogatóként segíti. Közösségi oldalról a Waldorf-intézmények működésének kiemelkedően fontos ideája a testvériség, vagyis az arra való törekvés, hogy az egyes családok nem azonos mértékben, hanem az anyagi lehetőségük szerint járulnak hozzá az intézmény működtetéséhez. A Waldorf-közösségek ezáltal egy erős, jövőbe mutató szociális impulzust hordoznak. A szülők és tanárok által alapított és működtetett intézmény a közösségépítés, azon belül az önismeretre való törekvés, az önnevelés, és ezáltal az egyéni lelki-szellemi fejlődés lehetőségének is színtere.

E szemlélet megvalósítására azonban nem csak a Waldorf-intézmények, hanem egyes vállalkozások is törekszenek.